Visszajelzések
Visszajelzések gyermekek szüleitől „Nagyon örülök, hogy a 12 éves lányom, aki egy ideje feszült, ingerült volt, Eszter segítségével újra felszabadult. Rájött, hogy nem szégyen segítséget kérni az iskolában – ez…
Van az az érzés… amikor tudod, hogy valami változni akar benned. Nem feltétlenül fáj, de ott motoszkál. Egy élethelyzet, amit nem értesz. Egy döntés, amit halogatsz. Egy kapcsolat, ami elakad. Valami, amit szeretnél megérteni… vagy elengedni.
És aztán ott találod magad egy kis csoportban – idegen emberek között, mégis furcsán otthonosan. A levegőben izgatottság, kíváncsiság… talán egy kis szorongás is. De ahogy körbenézel, rájössz: nem vagy egyedül. Valami mély közös van bennetek.
Ez a SzomatoDráma. Egy különös, mégis ismerős világ. Egy önismereti módszer, ami nem tanít, nem magyaráz – hanem megmutat. Nem eljátszat – hanem megelevenít.
Elindul a játék. Valakié a téma – talán most éppen a tiéd. Ott állsz a játékvezetővel,, és figyelsz. A többiek – szereplőid – lassan mozogni kezdenek a térben. Nincs forgatókönyv, mégis minden mozdulatnak súlya van.
Olyan, mintha színházban ülnél – de nem csak nézőként, hanem belül. Valami megszólít. Egy mondat. Egy pillantás. És egyszer csak már nem csak nézed – hanem benne vagy.
A jelenet ismerős. Talán egy régi emlék. Egy elfelejtett konfliktus. Egy kimondatlan szó. És most ott állsz benne. Nem egyedül – segítenek. Játék ez, de nem játékosan.
Párbeszédek születnek, amiket sosem mertél kimondani. Mozdulatok, amikre régóta vágytál. Szerepeket cseréltek, újraéltek, és közben lassan megérted: ez rólad szól.
A tested reagál. A lelked felsóhajt. Felszínre törnek rég cipelt érzések. Kifakadnak, megkönnyebbülsz. Elindul valami. Egy belső mozdulat.Eldöntöd, hogy mostantól Te rendezel, te rendezed valódi életed. Nem csak szerepet játszol.
A jelenet véget ér. A szereplők megállnak. Te pedig csak ülsz… csend van. Benned is. De ez most nem az a nyomasztó csend – hanem tisztító. Mintha letennél valamit. Vagy visszakapnál.
Amikor nem a te történeted elevenedik meg és „csak” szereplő vagy mások játékában, az is megérint. Mégis – a másik ember játéka is rólad szólt. Mert ráismersz. Mert bennünk sik a közös, ismerős az érzés, talán egy másik helyzetben de átéltük már. A fájdalom, a szeretet, a vágy, az elfogadás.
Ez a nap nem marad a szőnyegen. Viszed magaddal. A hétköznapokba. Az életedbe. Az élethelyzeteidbe. Mert amit egyszer már megéltél – azt már nem felejted.
Talán holnap még nem hozod meg azt a döntést, de már tudod, mitől féltél. Talán még nem változik minden, de te már másképp nézel rá. És ez mindent elindít.
Ez a SzomatoDráma: egy nap, ami színház – a Te belső történeted. . Egy nap, ami játék – de a lelked írja. Egy nap, ahol a megértés nem tanulás, hanem átélés.
„Ha hívást érzel, várunk szeretettel!”
Nem számít, hogy voltál-e már hasonló önismereti eseményen, vagy most először érzed, hogy elindulnál magad felé. A SzomatoDráma mindenki számára újfajta élmény – és mindig egyedi.
Ha készen állsz ránézni az életedre más szemmel, megérteni a visszatérő élethelyzeteket, feloldani régi mintákat, és közelebb lépni a szeretetteljes, elfogadó önmagadhoz – akkor itt a helyed.
Gyere el egy szőnyegre, ahol játszva, mégis a legmélyebb szinten ismerheted meg önmagad!
Várunk egy olyan napra, ahol a döntéseid megszülethetnek, a történeteid új értelmet nyerhetnek, és ahol lehetőséged lesz – egyszerűen csak olyannak lenni, amilyen vagy.
